A fény nemzetközi éve – Márciusban Debrecenben is

Egyetem

A természettudományok fontosságára is felhívják a figyelmet A fény nemzetközi éve programjai, amelyekről csütörtökön, az eseménysorozat magyarországi nyitányán számoltak be a szervezők Budapesten.

Az ENSZ az Európai Fizikai Társulat kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával nyilvánította 2015-öt A fény nemzetközi évének. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott. A nemzetközi év programbizottsága által szervezett rendezvénysorozat öt fő pillére a tudomány, az oktatás, az ipar, a művészet és a nemzetközi kapcsolatok.

“A kormány a Nemzeti Tehetség Programból 10 millió forinttal támogatja a fény nemzetközi éve magyarországi programsorozatát, a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből pedig 30 millióval” – mondta a programokról tartott sajtótájékoztatón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Kiemelte: A fény nemzetközi éve azért fontos a kormány és a minisztérium számára, mert egybevág azzal a törekvésükkel, hogy minél népszerűbb legyen Magyarországon a természettudomány és minél többen tanuljanak az ezt megismertető képzésen.
A miniszter számos képzési adatot ismertetett, amelyek – mint hangsúlyozta – azt támasztják alá, hogy az elmúlt három évben sokan megértették: a természettudományok nélkül a gazdaság világa sem tud működni.

“A felsőoktatási reform elindítása, 2012 óta 50 százalékkal növekedett a természettudományos tanár szakra jelentkezők száma. 2014-ben első helyen 33 százalékkal többen jelölték meg ezt a szakot, mint 2012-ben és a felvettek száma is nőtt 7 százalékkal, miközben a más szakokra felvettek száma jelentősen csökkent” – jelentette ki Balog Zoltán. Hozzátette: a természettudományos tanári szakképzettségeket tekintve több mint háromszorosára nőtt a jelentkezők száma, még ha ez így is alig érte el a tízes létszámot. Az első helyes jelentkezések száma itt 148 százalékkal nőtt, a felvetteké 152 százalékkal.

A tudománynépszerűsítő programsorozat egyik támogatója és házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia. Lovász László, az MTA elnöke kiemelte: nemcsak előadások, bemutatók lesznek az akadémián a fény éve alkalmából a következő hónapokban, hanem iskolákat, diákokat, tanárokat is mozgósítani akarnak, hogy használják ki a lehetőséget, “egy jól eltalált fogalommal, a fénnyel nagyon sok mindent be tudnak mutatni”.

“A tudomány népszerűsítését célzó újfajta hazai elképzelések találkoztak A fény nemzetközi éve kezdeményezéssel. A fény témájának alapos körbejárása nemcsak a tudomány, hanem a művészetek, de az egész társadalom számára lehetőségeket biztosít, és jó alkalom az emberi kultúrával megismerkedni a fizikában, a biológiában, az orvostudományban, a művészetekben és más területeken” – jelentette ki Lovász László.

Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke emlékeztetett: “a fény életünk központi tényezője, amely lehetővé teszi és serkenti az oktatást” – hangsúlyozta, hozzátéve: a fejlődő országokban naplemente után 1,5 milliárd ember már nem tud tanulni. Elmondása szerint idén több jelentős, fényhez kötődő felfedezés évfordulójára is emlékezik a világ: 50 éve fedezték fel például a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, illetve fektették le a száloptika alapjait, Einstein 110 éve fogalmazta meg a fényelektromos jelenséget, 100 éve pedig az általános relativitáselméletet.

Rendkívüli alkalom ez a rendezvénysorozat arra, hogy a téma természettudományos kutatói találkozzanak a művészekkel, társadalomtudósokkal és a teológusokkal is – emelte ki a kezdeményezés jelentőségét Réthelyi Miklós.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a programsorozatot méltatva megjegyezte: az “két természetes testvérszervezet”, az MMA és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kapcsolatában is fontos állomás.

Minden természeti jelenségnek van művészeti és minden művészeti tevékenységnek természettudományos háttere – emlékeztetett, hozzátéve: a képzőművészet, a fotográfia és a filmművészet alapját egyaránt a fény képezi.

Fekete György az MMA által összesen 10 millió forinttal támogatott programok között megemlítette többek között Csáji Attila márciusban, a Műcsarnokban nyíló életmű-kiállítását, de a művészeti akadémia egyebek mellett a Kepes Intézet könyvsorozatát, vidéki fényműhelyek kiállításait és kísérleti fotókiállítást is segít anyagilag.

Kroó Norbert, A fény nemzetközi éve programbizottságának elnöke elmondta: a rendezvénysorozat fő pillérei a tudomány, az oktatás, az ipar, a művészet és a nemzetközi kapcsolatok lesznek.

A programok között említette a Sokszínű Fizika Autóbusza országjáró előadásait és bemutatóit, a Csáji Attila kiállításához kapcsolódó nemzetközi fényszimpóziumot, valamint a március 20-i részleges napfogyatkozás megfigyelését az MTA székháza előtt. Március végén Debrecenben rendeznek nemzetközi konferenciát, novemberben pedig ismét Budapesten ülésezik a Tudomány Világfóruma, amelyen külön szimpóziumot tartanak a fényről.

Az MTA által is jelentős összeggel támogatott rendezvénysorozat részletes programja a http://fenyeve.hu honlapon érhető el.