Egységes nemzeti helynévtár készül a Debreceni Egyetem (DE) kutatóinak vezetésével, a programot a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 400 millió forinttal támogatja a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program keretében – közölte az egyetem sajtóközpontja szerdán az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a Magyar Nemzeti Helynévtár Programot a Hoffmann István akadémikus, a DE magyar nyelvtudományi tanszékének professzora vezette kutatócsoport valósíthatja meg, további huszonhárom, a magyar nyelv oktatásával és kutatásával foglalkozó hazai és határon túli intézmény, egyetemi intézet, illetve tanszék közreműködésével.
“Elsődleges feladatunk, hogy létrejöjjön az egységes nemzeti helynévtár, hiszen a magyar nyelvterület helyneveinek összegyűjtése és közzététele mindenki számára hozzáférhető formában a magyar tudományosság évszázados célkitűzése” – idézi a közlemény Hoffmann István professzort, aki azt is elmondta: az eddigi kutatómunka csak részeredményeket hozott, az érintett nyelvterület nagyobb része feltáratlan maradt, ugyanakkor a magyar nyelv területi és lélekszámbeli visszaszorulása is sürgetővé teszi a feladat elvégzését.
A kutatás csak széles körű szakmai összefogással valósítható meg, a nyelvi gyűjtő- és adatfeltáró munka a magyar nyelvterület egészére – Magyarország, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság – kiterjed – tette hozzá. A szakember azt mondta, a Nemzeti Helynévtár korszerű nyelvtechnológiai eszközökkel, digitális adatbázisként készül majd el, amelyet nyomtatott formában is folyamatosan megjelentetnek.
Hozzátette: a mostani támogatás négy évre szól, a munka azonban legalább tíz évet vesz igénybe, s az MTA a program hosszútávú támogatására is elkötelezte magát. Hoffmann István jelezte: az alprogram sok szálon kapcsolódik majd az MTA által is támogatott bölcsészet- és társadalomtudományi kutatási programokhoz.
“Az itt megszerzett és elérhetővé tett ismeretek a további alapkutatások szolgálata mellett a mindennapi élet számos területen alkalmazhatók lesznek. A teljes körű helynévtár létrejötte pedig jelentős hozzájárulást jelent a nemzeti és a helyi identitás megerősítéséhez és az összetartozás tudatosításához” – hangoztatta az akadémikus.
