Az Európai Unió elkötelezett a szabad kereskedelem iránt. Ha azonban az európai iparágak megsínylik nem uniós országok olyan tisztességtelen gyakorlatait, mint például a dömping és a támogatott behozatal, az Unió képes piacvédelmi eszközökkel reagálni. Az Európai Számvevőszék most első ízben vizsgálta ezt a területet. Következtetése szerint a Bizottság ugyan sikeresen érvényesíti piacvédelmi politikáját, de még lehetne javítani annak eredményességén, különösen ha tekintetbe vesszük a globális kereskedelempolitikában tapasztalható növekvő feszültségeket.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaként, illetve saját értékei alapján is az Unió elkötelezett egy nyitott és szabályalapú kereskedelmi rendszer mellett. Az Európai Bizottság piacvédelmi eszközökkel veheti fel a küzdelmet a nemzetközi szabályoknak ellentmondó olyan tisztességtelen versenygyakorlatokkal, mint a dömping (a belföldi árak alatti exportértékesítés) és a szubvenció (az exporttermékek indokolatlan állami támogatása).
„Egyenlő versenyfeltételek mellett a nyitott kereskedelem lehetőségeket teremt az európai vállalkozások számára. Ellenőrzésünk során megállapítottuk, hogy a Bizottság képes volt megvédeni az uniós termelők érdekeit a tisztességtelen versennyel szemben – nyilatkozta Pelczné Gáll Ildikó, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Véleményünk szerint azonban az európai vállalkozásokat jobban kellene tájékoztatni a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni uniós fellépésről. Emellett a nemzetközi kereskedelem jövőbeli kihívásainak kezelése érdekében javítani lehetne a tevékenységek nyomon követését és rangsorolását.”
A piacvédelmi intézkedések legszokványosabb formája az egyes uniós gazdasági ágazatokat a tisztességtelen gyakorlatok következtében elszenvedett veszteségeikért kárpótló különvám. A kereskedelempolitika kizárólagos uniós hatáskörbe tartozik, vagyis az Európai Bizottság feladata, hogy a tagállamok nevében vizsgálatokat folytasson le és vámokat vessen ki. A számvevők szerint a Bizottság aktívan alkalmazza a rendelkezésére álló eszközöket, megfelelően lefolytatja a vizsgálatokat, és kellően megindokolja az intézkedések elrendelését. A védintézkedések a legtöbb esetben nem fogyasztási cikkekre, hanem ipari termékekre irányultak, az (elektromos és hagyományos) kerékpárok jelentős kivételével. A számvevők megállapították, hogy az elektromoskerékpár-ágazatra a piacvédelmi eszközök egyértelműen pozitív hatást gyakoroltak, ezek nélkül az európai termelés valószínűleg megszűnt volna. A számvevők szerint a piacvédelmi eszközök ezenkívül fontos támogatási forrást jelentettek az acélipar számára is, bár a napelemipar számára kevésbé. Ez utóbbi ágazatot azonban erősen befolyásolják a környezettel és az éghajlatváltozással kapcsolatos politikai döntések.
A számvevők általánosságban azt javasolják, hogy a Bizottság hívja fel jobban a figyelmet a piacvédelmi eszközökre, mivel jelenleg csak néhány iparág alkalmazza azokat: többek között az acél- és a vegyiparban jól ismerik az eszközöket, másutt viszont – különösen a kis- és középvállalkozásoknál (kkv) – már sokkal kevésbé, és ez utóbbiak, ha a kereskedelem torzulását tapasztalják, emiatt esetleg nem kérnek védintézkedéseket. A számvevők javasolják azt is, hogy a Bizottság – mint a globális kereskedelem uniós szereplője – javítsa a szakpolitika átfogó eredményességének nyomon követését, és részesítsen előnyben egyes intézkedéseket (pl. a WTO fóruma keretében).
