Az uniós kiadási programok teljesítményéről szóló európai bizottsági jelentések vegyes eredményekről számolnak be a különböző finanszírozási területeken, és azok a mutatók, amelyek a célértékek felé való előrehaladást mérik, nem összpontosítanak eléggé az eredményekre. Az Európai Számvevőszék többek között ezeket a következtetéseket vonta le a válogatott uniós kiadási programok teljesítményéről szóló, frissen közzétett 2020. évi jelentésében. Bár 2020-ban a Covid19-világjárvány befolyásolta a vizsgált kiadási programok némelyikének teljesítményét, a rendelkezésre álló információk szerint egyes programoknál a teljesítmény javult. A számvevők meglehetősen kedvezően értékelik azt, ahogyan az Európai Bizottság (és a társjogalkotók) fel tudták használni a programok korábbi végrehajtásából levont tanulságokat a 2021–2027-es időszak kiadási programjai kialakításának és teljesítményének javítására. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a Bizottságnak javítania kell a hatásvizsgálatok alkalmazását és az értékelések nyomán végrehajtandó intézkedéseket.
A számvevők megvizsgálták, hogy a Bizottság, a Parlament és a Tanács felhasználták-e a (többek között az értékelésekben, hatásvizsgálatokban és ellenőrzésekben megfogalmazott) tanulságokat a 2021–2027-es időszak kiadási programjai kialakításának és teljesítményének javítására. A 2020 tekintetében benyújtott mutatók, valamint a Bizottság közelmúltbeli értékelései és saját ellenőrzéseik alapján a számvevők felmérték, hogy az uniós költségvetés fő területein a kiválasztott programok jó úton haladnak-e céljaik felé.
„Az Európai Parlament és a Tanács tudni kívánja, hogy milyen eredményeket sikerül elérni az uniós költségvetés révén – jelentette ki François-Roger Cazala, a jelentés koordinálásáért felelős számvevőszéki tag. – Örömmel nyugtázzuk, hogy a korábbi kiadási programok végrehajtásából levont tanulságokat gyakran felhasználják a jövőbeli kiadási programok kialakításának és végrehajtásának javítására. A rendelkezésre álló információk szerint egyes programok esetében előrelépés történt a célok felé, de ezek az információk gyakran sajnos nem az eredményekre összpontosítanak. Arra is láttunk példát, hogy a Covid19-világjárvány befolyásolta egyes programok teljesítményét.”
A kohézió területén a számvevők az Európai Szociális Alap (ESZA) teljesítményére vonatkozó információkat vizsgálták meg. Megállapították, hogy a teljesítménymérési keret ugyan nagyban javította a vonatkozó információk rendelkezésre állását, azok középpontjában azonban az eredmények helyett továbbra is a pénzügyi inputok és outputok állnak. A célértékek megvalósítása jó úton haladt. A legtöbb teljesítménymutató esetében egyébként 2018-ban csökkentették a célértékeket. A számvevők azonban azt is megjegyezték, hogy az ESZA-ból finanszírozott tevékenységek továbbra is nehezen érik el a munkaerőpiacról kiszorult személyeket, például a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat. Egyes célértékek – például az, amelyik az Európa 2020 stratégiában az Unióban szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek számának csökkentésére vonatkozik – valószínűleg nem fognak teljesülni, amiben a Covid19-világjárvány is szerepet játszik.
A Covid19-világjárvány a növekedés és munkahelyteremtés területét is érintette. Az utazásra és a személyes oktatásra vonatkozó korlátozások súlyosan érintették az e területen ellenőrzésre kiválasztott Erasmus+ programot. A számvevők következtetése szerint az Erasmus+ népszerű program, amely különösen hasznos az egyéni résztvevők számára, de van még mit javítani például az informatikai eszközök számának csökkentése, a programútmutató közérthetőbbé tétele, a pályázati eljárás egyszerűsítése és a nemek közötti egyenlőség terén. A program által támogatott mobilitás számos tekintetben hozzáadott értéket jelent, ezt azonban minden területen csorbította a világjárvány. A számvevők megállapították továbbá, hogy az Erasmus+ program egyéb, innovatív gyakorlatok támogatására irányuló intézkedései gyakran sikeresek voltak önmagukban, de ritkán jártak a kedvezményezett szervezeteken túlmutató innovációs hatással.
A természeti erőforrások területén a számvevők az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot (ETHA) választották ki vizsgálatra. Az ETHA a közös halászati politika (KHP) célkitűzéseit, például a nem fenntartható halászat kezelését és a tengeri környezet romlásának megelőzését támogatja. A számvevők itt is arra a megállapításra jutottak, hogy a Bizottság teljesítményinformációi az eredmények helyett zömmel arra összpontosítanak, hogy az alap hogyan járul hozzá pénzügyileg a KHP célkitűzéseihez. Kevés információ állt rendelkezésre arról, mennyiben járul hozzá az ETHA a környezetvédelmi célkitűzésekhez.
A Globális Európa területen elért teljesítmény értékelése céljából a számvevők az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz II (IPA II) elnevezésű eszközt elemezték, amely előcsatlakozási támogatást nyújt a tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak. A Bizottság által közzétett mutatók szerény teljesítményről tanúskodnak. A számvevők egyebek mellett azt állapították meg, hogy megrekedt az eszköz által ösztönzött politikai reformok megvalósítása: a vonatkozó mutatók visszaesést mutatnak a kiinduló szinthez képest, és egyikük tekintetében sem történt megfelelő haladás a kitűzött cél felé. A számvevők szerint az uniós támogatás eredményesebbnek bizonyult az alapvető reformok beindításában, mint a végrehajtásuk biztosításában.
A biztonság és uniós polgárság területén a számvevők a Belső Biztonsági Alap határigazgatást támogató eszközének (ISF-BV) teljesítményét elemezték. Arra a következtetésre jutottak, hogy az eszköz átfogó célkitűzése felé tett előrehaladást mérő mutató túl általános módon került meghatározásra, és emiatt nehéz következtetéseket levonni az alap átfogó teljesítményéről. A konkrétabb mutatók előrelépést jeleznek a vízuminfrastruktúra és a határellenőrzéshez használt főbb informatikai rendszerek terén, a konzulátusok és a határőrök képzése és kapacitásépítése azonban lemaradásban van, ami részben a Covid19-világjárványnak tudható be.
Az átfogó teljesítménymérési keretet illetően a számvevők megállapították, hogy a minőségi jogalkotási keret hozzájárul a tanulságok levonásához és annak biztosításához, hogy azokat valóban alkalmazzák a jövőbeli programok tervezése során. Az „értékeléssel indítás” elvét, amely része a minőségi jogalkotás keretének, meglehetősen következetesen (bár nem mindig) alkalmazzák. A számvevők átfogó következtetése szerint a tanulságokat általában megfelelően levonják és a későbbi jogalkotási javaslatokban figyelembe veszik. A Számvevőszék azt javasolja, hogy a Bizottság javítsa hatásvizsgálatait és azonosítsa egyértelműen, hogy az értékelések nyomán milyen intézkedések mutatkoznak szükségesnek.
Az Európai Számvevőszéknek az uniós költségvetés teljesítményéről szóló jelentése, valamint a „2020: A költségvetés teljesítményéről röviden” című összefoglaló dokumentum angol nyelven elérhető a Számvevőszék honlapján. Rövidesen több nyelvi változatot is közzéteszünk.
