Több ezer székely menekült Magyarországra száz éve a világháború miatt. Hajdúnánás akkor 3200 embert fogadott be. Erre emlékeztek a székely menekültek emléknapján. Az eseményen felavatták Csíkszereda adományát a két település közötti kapcsolat szimbólumát a székelykaput és a két polgármester aláírta a testvérvárosi együttműködésről szóló okiratot is.
Az 1916-os román támadás után a csíkiek Hajdú vármegyében Hajdúnánáson találtak menedéket. Több mint negyven csíki településről érkeztek a menekültek az akkor 17 ezer főt számláló Hajdúnánásra. A menekültek között olyan személyiségeket is találunk, mint a későbbi püspök, Jakab Antal, a csángók apostolának is nevezett Domokos Pál Péter vagy a néprajztudós dr. Berze Nagy János. A helyi hatóságoknak több mint 3000 menekült befogadásáról és elhelyezéséről kellett gondoskodniuk.
A székelyek befogadására emlékeztek szeptember 10-e vasárnap délelőttjén. Az emléknap a hajdúnánási református és római katolikus templomban vette kezdetét istentisztelettel és szentmisével. Ezt követően a trianoni emlékmű előtti folytatódott az esemény.
Köszöntőt mondott Dr. Tiba István, országgyűlési képviselő, aki beszédében kiemelte, hogy Hajdúnánás közössége példát mutatott emberségből, összetartásból, s megmutatták, hogyan kell testvéri szeretettel fogadni a székely magyarokat.
Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy megemlékezzünk e nemes cselekedetről évről évre, ami az összetartozást, az otthont, a testvériséget jelképezi, hiszen így adhatjuk tovább ezt a sokszor elfeledett történelmi eseményt.
„A felállított székelykapu sokat ígérő kapu: közös múltunkra irányítja figyelmünket, összetartozásunkra emlékeztet, s ezzel kijelöli a jövő útját.” mondta az ausztriai idegen nyelvű katolikus pasztoráció igazgatója. Dr. Vencser László hozzátette: „Ma is szükségünk van és a jövőben is szükségünk lesz egymásra és ezt jó időnként szavakkal, tettekkel érzékelhető módon kifejezésre juttatni. Szükségünk van a közös gondolkodásban, felmerülő problémáink megoldásának keresésében.”
Dr. Gudor Kund Botond gyulafehérvári református lelkész, esperes úgy fogalmazott: „Hálát mondunk Istennek, azért, hogy emlékezhetünk, de azért is, hogy tervezhetünk. Tervezhetünk egy olyan magyar jövőt, amelyet időnként a napi terhek, a hétköznapi élet nehézségei bonyolítanak, de mindezek mellett élni szeretnénk.” Ehhez az élethez hozzájárult Hajdúnánás is, azzal, hogy nehéz időkben menedéket és kenyeret adott a székelyeknek – emelte ki lelkész úr.
„Isten fizesse meg Önöknek kedves hajdúk, hajdúságiak, Nánásiak mindazt, amit száz évvel ezelőtt, mai napig, s ezután tettek, tesznek és tenni fognak értünk.” fogalmazott Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, aki kiemelte, hogy eleink olyan üzeneteket, olyan „pontokat” hagytak ránk száz esztendő tekintetében, mint a különbözőségeink megélése, összpontosítva arra, ami összetart bennünket, a szülőföld mindenek előtti szeretete és a család, mely nélkül nem létezhet semmi.
Az elkövetkező száz év időszakának feladata, mint fogalmazott legyen a hazánk, a „kapunk” megvédése, védelmezése, ha ez sikerül meglesz a győzelem – mondta Ráduly Róbert.
A köszönet hangján kezdte köszöntőjét Hajdúnánás polgármestere: „Köszönöm az előttünk járó őseinknek, hogy példát mutattak a befogadásról, az együvé tartozásról. Köszönet a csíkszeredai embereknek, hogy elkészülhetett ez a kapu.”
Szólláth Tibor elmondta az 1916-os eseményeknek példaként kell, hogy szolgáljanak előttünk, utódok előtt, össze kell kapaszkodnunk és félre kell tennünk minden vélt vagy valós sérelmet, ha ezt megtudjuk tenni, akkor van magyar újjászületés.”
Az emléknapon a két település Csíkszereda és Hajdúnánás ünnepélyesen is megpecsételte a több mint 100 éves történelmi kapcsolatát és egymást testvérvárossá fogadta. A testvérvárosi szerződést Ráduly Róbert Csíkszereda Megyei Jogú Város polgármestere, Füleki Zoltán, Csíkszereda Megyei Jogú Város alpolgármestere és Hajdúnánás polgármestere Szólláth Tibort kézjegyükkel látták el. A szerződés aláírását követően az ünnepélyes szalagátvágásra került sor.
A Csíkszereda által adományozott székely kaput Dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi alelnöke áldotta meg, majd Dr. Vencser László, az ausztriai idegen nyelvű katolikus pasztoráció igazgatója szentelte meg.
Az emléknap a római katolikus templom kertjében ért véget azemlékezés koszorúinak elhelyezésével.
