A nagy hadronütköztetőről, a Higgs-részecskéről és az antianyagról is szó volt szerdán a Professzori Klub és az Agóra első közös rendezvényén.
Trócsányi Zoltán akadémikus, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének igazgatója Gondolatok a CERN és a Higgs kapcsán címmel tartott előadást február 18-án, szerdán a Debreceni Egyetem Professzori Klub és az Agóra Tudományos Élményközpont közös programján.
A közönséget Somogyi Béla, az Agóra ügyvezetője köszöntötte. Páles Zsolt, a Professzori Klub alelnöke a témaválasztás kapcsán elárulta: azért döntöttek a fizika mellett, mert 2012-ben olyan felfedezést tettek a fizikában, amely alapvetően befolyásolja a világról alkotott képünket. Trócsányi Zoltán professzor révén pedig nagyon aktív kapcsolata van a Debreceni Egyetemnek a CERN-nel.
Az 1954-ben létrehozott szervezet bemutatását követően a nagy hadronütköztető működését ismertette az akadémikus. Az előadásból kiderült: az LHC pillanatnyilag a világon létező legnagyobb részecskegyorsító, amelyben protonokat és ólomionokat ütköztetnek. A magyarországi szakemberek legnagyobb létszámban a CMS detektornál dolgoznak, valamint az ALICE kísérletekben vesznek részt, ahol az ólomionok ütközésének végtermékét vizsgálják.
Az ütközések erejének szemléltetésére Trócsányi Zoltán elmondta, hogy a protonok olyan nagy energiával csapódnak egymásnak, mintha két TGV ütközne.
-A Higgs nem egy stabil részecske, a másodperc töredéke alatt felbomlik, így a kutatók nem látják, csupán a végtermékeit tanulmányozzák – magyarázta az akadémikus.
Francois Englert és Peter Higgs 2013-ban kapott fizikai Nobel-díjat annak a jelenségnek az elméleti előrejelzéséért, amely megmagyarázza az elemi részecskék tömegének eredetét, miután a kísérletek bizonyították a Higgs-részecske létezését.
unideb.hu
