Interjú Prof. Shimon Sakaguchival

Hogyan működik az immunrendszerünk az autoimmun betegségek esetén? – Interjú Prof. Shimon Sakaguchival

Egyetem

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Shimon Sakaguchinak, az Oszakai Egyetem professzorának ítélte oda a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetést. A professzort az autoimmun betegségekről kérdeztük.

Az autoimmun betegségek száma évről évre nő. Hogyan lehetséges ez?

Becslések szerint a lakosság legalább 5%-át érinti valamilyen autoimmun betegség. E betegségek gyakorisága a fejlett országokban egyre inkább növekszik. Az elmúlt mintegy 50 évben a különféle – gyakori – autoimmun betegségek száma, mint például az 1-es típusú cukorbetegség, egyre csak nőtt a fejlett országokban, főleg az olyan helyeken, ahol a gazdaság stabil, és az életminőség jobb, mint a világ más tájain. Ennek oka kérdéses. Vélhetően az egyik ok, hogy a társadalom egyre higiénikusabb, és nem nagyon vagyunk kitéve a mikrobáknak, ez pedig azt jelenti, hogy az immunrendszer nem stimulálódik kellőképpen, a limfociták nem tudják felvenni a harcot velük. Az immunválaszt szabályozó limfociták nem elég edzettek, és ennek következtében az autoimmun betegségek sem alkalmasak az autoimmun válaszok szabályozására. Tehát a higiénikus társadalmakban ezeknek a betegségeknek a száma egyre csak növekszik. Az immunszuppresszióra specializálódott T-sejtekről esetében, ha például eltávolítjuk őket, az autoimmun betegségek megjelenek – állatokban és emberekben egyaránt. Ezek a kutatási eredmények összességében azt sugallják, hogy a limfociták és a T-sejtek nem jól képzettek. Ez lehet tehát az egyik oka az autoimmun betegségek gyakoribbá válásának.

Egyes tudósok azt javasolják, hogy tartsunk háziállatot, mert ezzel elősegíthetjük az immunrendszer védekezőképességét.

Nos, az emberek immunrendszere alapvetően nagyon hasonló más emlősök immunrendszeréhez, beleértve a kutyákat, macskákat vagy akár az egereket. Hogy a macskák vagy a kutyák befolyásolják-e az emberek autoimmun betegségekre való hajlamát – fogalmunk sincs.

Mit tanácsol azoknak, akik most kezdik el a doktori tanulmányaikat és hasonló kutatásokat folytatnak? Hogyan lehetnek hatékonyabbak?

Nos, nekem úgy tűnik, hogy a legfontosabb, hogy legyenek jó kérdéseink és türelmünk. Engem az immunrendszer és a mikrobák, a tumorsejtekre adott trigger reakciók, a szervátültetés és maga az autoimmun betegségek gyógyítására alkalmas mechanizmus érdekelt leginkább. Az a fontos, hogy legyen egy jó kérdésünk, és ragaszkodjunk hozzá. A fiatal doktoranduszoknak azt a tanácsot tudom adni, hogy mivel a technológia folyamatosan fejlődik, ezért fontos, hogy legyen egy saját kérdésük, és a különböző technológiák alkalmazásával próbáljnak választ találni arra a bizonyos kérdésre.

Fotó:unideb.hu