Madách Tragédiája a táncművészet eszközeivel újragondolva – a Csokonai Színházban

Kultúra

Madáchlírai drámáját álmodta újra a zene-tánc-mozdulat-látvány-film eszköztárával a Háromszék Táncegyüttes. A Tragédiát, amely híven követi a Madách-szöveg összetettségét, filozofikusságát október 25-én (szerdán) 19 órától láthatja a közönség a Csokonai Fórum Latinovits Zoltán Termében.

 

Aldous Huxley brit író, költő és filozófus, 1931-ben írta legismertebb művét, a Szép új világ című disztópiát. A regény egy elképzelt távoli jövőben játszódik: tökéletesen megszervezett társadalom, tudományos kasztrendszer, módszeres neveléssel kiirtott szabad akarat, család helyett folyamatos partnercserés szexualitás, „szóma” nevű tökéletes kábítószerrel elért elviselhetővé tett szolgaság.

Huxley tanulmánya vezette el Könczei Árpádot Madách Imre művéhez. Madách idejében London volt Európa, a világ legfejlettebb társadalma. De Madách nem a londoni színnel, a saját jelenével fejezte be legismertebb alkotását, hanem tovább gondolta Ádám és Éva jövőjét. A falanszter, az űr, az eszkimó jelenetek mind az ember bukásának, pusztulásának vízióját előrevetítő jóslatai. A rendező szerint ma is érvényesek, jelen idejűek Madách szövegei, amiket a tánc-színházi-drámában használnak: „Erősebb lett az ember, mint az Isten.” (Fáraó), „Nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Most már egész föld a széles haza.” (Lucifer). A Tragédia előadást gondolatébresztőnek szánja Könczei. A táncművészet eszközeivel a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszter létről kérdéseket tesz fel és megpróbálja a válaszokat is megkeresni.